Menni vagy meghalni? - Házasságon belüli erőszak (2. rész)


Amikor megismerte leendő feleségét, nagyon kedves volt, virággal és csokoládéval árasztotta el, és úgy viselkedett, ahogy a mesékben meg van írva. Szülei szívébe azzal lopta be magát, hogy bevásárolt nekik, barátnőit pedig vonzó megjelenésével ejtette rabul. "Mindenki szerette" - emlékezett vissza az akkori időkre a feleség.
    

Hat hónappal a megismerkedésük után megkérte a lány kezét - és egy évvel később elkezdődött az erőszak.
    
Amikor először megerőszakolta, féltékenységből tette, mert egy másik férfi felkérte táncolni. "Amikor hazaértünk, sötét volt a tekintete. Durván viselkedett és bántott, én pedig tiltakoztam. Később sajnálta, ami történt, és azt ígérte, hogy nem fog megismétlődni" - idézte fel a nő.
    
Éveken át sminkkel rejtette el a sérüléseit. Egyre ritkábban találkozott a barátaival, hogy elkerülje a kellemetlen kérdéseket és a férje féltékenységi rohamait, amelyek gyakran jelentkeztek.
    
Amikor végre bíróság elé került az ügy, a férfi elismerte, hogy verte és fenyegette, de a nemi erőszak vádja alól felmentették. A bíró egy évre távoltartást rendelt el, ráadásul a nőt saját anyja is arra biztatta, hogy menjen vissza a férjéhez.
    
"Ezért fordul olyan kevés nő a rendőrséghez - húzta alá Inger-Lise W. Larsen, aki 2007 óta vezeti Oslo legnagyobb női menedékhelyét. - Nehéz előállniuk azzal, ami velük történt, és gyakran nagyon keveset kapnak cserébe."
    
Egy Oslo belvárosában lévő jellegtelen lakóházban Larsen rendre menedéket adott a családi becsületen esett sérelmet megtorolni kész bevándorló férfiak lányainak és testvéreinek, de nagykövetek, rendőrök és vállalati igazgatók feleségeinek is. Évente 350 nő és 300 nő fordult meg eddig nála. Hetven százalékuk legalább négy éven keresztül szexuális, fizikai és pszichikai erőszaknak volt kitéve, mielőtt a páncélajtó mögött működő menedékhelyhez fordult.
    
A norvég nők - és általában véve a középosztálybeliek - jobban szégyellik, ha megerőszakolják és megverik őket, mint az egyre növekvő számú, alacsony jövedelmű bevándorló nők, mivel az előbbiek sokkal emancipáltabbnak számítanak - mondják pszichológusok és a nemi erőszak eseteivel foglalkozó tanácsadók.
    
A férfidominancia végső kifejeződése         
Knut Storberget norvég igazságügyi miniszter a nők elleni erőszakot kiemelt kérdésként kezeli. José Luis Rodríguez Zapatero spanyol miniszterelnökkel, Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárral és másokkal nemrég csatlakozott a Férfiak a nők elleni erőszak ellen elnevezésű ENSZ-kezdeményezéshez.
    
Norvégiának fejlett a nemi erőszak eseteinek kezelésére létrehozott infrastruktúrája. Minden megyében van az áldozatokkal foglalkozó központ, olyan egészségügyi intézmény, ahol az áldozatok ingyenes tanácsadásban és orvosi ellátásban részesülnek. Függetlenül attól, hogy a rendőrség foglalkozik-e az üggyel vagy sem, igazságügyi orvos szakértő is megvizsgálja őket. Minden rendőri körzet köteles legalább egy olyan személyt alkalmazni, akit felkészítettek a családi erőszak, és azon belül a szexuális támadások kezelésére.
    
"A baj azonban az, hogy a jó szándékok nem mindig hoznak jó eredményeket" - magyarázta Helle Nesvold, a legrégebbi, szexuális támadások áldozataival foglalkozó norvég központ orvosa.
    
A legtöbb áldozat, főleg a házastársuk által bántalmazottak nem mennek kórházba, hogy látleletet vetessenek magukról. Akik pedig mégis vállalkoznak rá, azoknak a 60 százaléka nem akarja, hogy a rendőrséget is bevonják az ügybe. Az öt lépcsős eljárásban gyűjtött bizonyítékok így archívumba kerülnek.
    
"Ha a rendőrség bekapcsolódik az ügybe, akkor se mindig veszi magához az összes bizonyítékot" - közölte egy dossziékkal teli szobára mutatva Nesvold, hozzátéve, hogy "a helyzet fokozatosan javul".
    
Miért van jelen még mindig nagy gyakorisággal a nemi erőszak olyan országokban, ahol a nemek közti egyenlőség terén jelentős eredmények születtek? Egyes szakértők, mint Liz Kelly, úgy vélik, hogy ha egy társadalomban átalakul a nemek közti hatalommegosztás, előfordulhat olyan átmeneti időszak, amelyben fellángol az erőszak mint a férfidominancia végső kifejeződése.
    
"Ahogy a nők társadalmi státusa erősödik, több pénzt keresnek és elfoglalják az őket megillető helyet a társadalomban, egyes férfiak fizikai erejükhöz folyamodhatnak" - fejtette ki Kelly, megállapítva, hogy a legtöbb családon belüli nemi erőszak mögött a kompenzálás szándéka fedezhető fel.
    
A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy hosszú távon az erőszak legjobb ellenszere a még nagyobb nemi egyenjogúság. "Minél függetlenebbek a nők a férfiaktól és minél egyenlőbbek a fizetés, a státus, a képzettség és minden más egyéb tekintetében, annál valószínűbb, hogy sikerül visszaszorítanunk ezt a fajta bűnelkövetést. Ha bűn történik benne, a hálószoba megszűnik privát hely lenni" - mondta Astri Aas-Hansen, a norvég igazságügyi miniszter helyettese.